Mezőkövesdet útba ejtettem, mert az utitársam István itt csatlakozott hozzám. Kedves barátai révén nagy csomag megfázás elleni gyógyszert, láz- és fájdalomcsillapitót és más hasznos roboráló és vitaminkészitményeket, kötszereket kaptunk.

Az utunk első napján Felsőlokra érkeztünk késő éjszaka. Az utitársam, István, aki pártoló tagunk már az autóban akart aludni, mert kettő óra körül érkeztünk. De Berszán atya most is égette a lámpát az ablakban ahol kopogtatni kellett. Kedvesen fogadott minket a késői óra ellenére és hajnalig tartó beszélgetésbe torkollott az érkezésünk.

Másnap történt a csomagok szétosztása:
A Liceumnak adtuk a kiküldött édességeket amelyeket Ernő segitségével kaptunk a nagylelkű támogatónktól ( köszönő levél hamarosan érkezik)

Szintén a Liceumnak adtuk a gyógyszerküldeményt is és két zsák ruhát is a nálam deponált ruhakészletekből.
A csomagokat amelyeket Gyimesbükkbe küldtek a támogatók Berszán atya juttatta célba pénteken, mivel nekünk csak a csütörtök állt rendelkezésre a támogatások szétosztására.
Istvánnal útra keltünk és elindultunk Háromszékbe, Esztelnekre. A tanügyiek (értsd az oktatásban dolgozók) sztrájkja miatt az állami iskolák zömében sztrájk volt, igy az esztelneki kis iskola is néptelen volt.
Katalin tanárnőhöz becsöngettünk és a segitségével berakodtuk a csomagokat az iskolába ( nagy láda könyv az iskolakönyvtár számára, valamint 2 zsák ruha a rászoruló gyermekek számára) .
Zsolt könyvküldeményét is átadtam a cimzettnek.
Katalin a jövő évtől ujra tanitani fog az iskolában.
Gábor az általad összegyüjtött monitorokat minél hamarabb el kellene juttatni oda, mert azok a gépek ebben az egyben szenvednek hiányt. Esetleg ha lenne még hadrafogható régi gép az is jól jönne, mert pillanatnyilag van 2 gép amely teljesen használhatatlan. Ha eljutnának valahogy hozzám a monitorok és a tél folyamán meg tudnám nézni őket és rendberaknám őket a kiszállitás előtt.

Ezután bementünk Tarzi atyához is, aki azonnal asztalhoz invitált minket és finom husoskáposztával kinált minket.

Ezek után elmentünk Sepsiszentgyörgyre és meglátogattuk a nagy beteg Erőss Pétert, aki az MCSMSZ első elnöke volt.
Az estét már Felsőlokon töltöttük.

Másnap, pénteken magánprogramon vettem részt ( Imre barátom esküvője Csiksomlyón) A csiksomlyói templom főorgonájának oldalán ezt a kis táblát találtam:

Szombaton hazafelé vettük az útirányt. első állomásunk Érsek atya volt Székelyudvarhelyen. Hála Istennek jó kedvben találtuk, csak nagyon fel volt dúlva a magyarországi sajtóállapotok miatt (megkapta a MKPK sajtószemléjét...)
Négy órán át beszélgettünk , majd tovább utaztunk Parajd irányába. A Bucin-on átkelve ( ami tényleg kiváló minőségü lett) betértünk a Basába, és megvacsoráztunk. Hazafelé indulva ujra átkeltünk a Bucinon ( normaidő 32 perc) majd egészen Misi barátomékig mentünk Abosfalvára.
Másnap vasárnap pedig onnan tértünk haza nagyon emberi időben.

Az út mindenütt jó minőségü volt ( kivéve talán a Dicsőszentmártonkörnyéki utszakaszokat) de sehol sem volt nagyobb mennyiségü hó, pedig esett, csak el is takaritották. Ugy vettem észre hogy óvják az uj utszakaszokat a felfagyástól.

Székelyvécke is az utamba került, bár nem mentem be a bekötő uton. Egészen Balavásárig a hagyományos utvonalon halad az ember, utána Szováta fele fordulva Gyulakután az erőmű mellett van egy bekötő út jobbra amelynek Székelyvécke a végállomása ( Vetca) kb 10 km-re a sima főutvonaltól.